Itt a hús lassan, finoman, fűszerekkel gazdagítva készül el. A leggyakrabban konfitált húsok a szárnyasok, ezen belül is a liba és a kacsa, de gyakran készítenek sertéshúst is ezzel a módszerrel. Hal is konfitálható, a legdivatosabb ezek közül a lazac, a tonhal, a tőkehal és a fogas, de az utóbbi években hallottunk konfitált borjúról, bárányról, és a szárnyasok közül már a galamb és a fürj is áldozatul esett ennek a technikának.

A lényege a zsírban abálásnak: a lassan, alacsony hőfokon készített hús hőmérséklete a hús közepén nem sokkal kevesebb, mint a szélein, így nagyjából azonos módon abálódik és nem szárad, szálkásodik ki a hús. Ha nagyon tudományosak szeretnénk lenni, akkor a konfitálás során a hús maghőmérséklete nagyjából 70-75 fok körül mozog.

És maga az eljárás a gyakorlatban:
A konfitáláshoz a nagyobb darabokra vágott húst sóval, borssal bedörzsöljük, fűszerezzük (leggyakrabban babérlevéllel, zúzott fokhagymával, kakukkfűvel, rozmaringgal), majd néhány órát - vagy akár egy egész éjszakát - a hűtőben hagyjuk. Ezután a húst letörölgetjük, majd liba- vagy kacsazsírt olvasztunk, és a húsokat abba fektetjük úgy, hogy a zsír teljesen ellepje. Majd a maximum 80 fokos sütőbe helyezzük a tepsit, és legalább 4-5 órát hagyjuk abálódni a húst. Akkor jó a hús, ha a hústű már gond nélkül végigfut benne.

Az elkészült húst hagyjuk a zsírral együtt kihűlni, majd a húsokat egy edény aljába szedjük, és a tiszta, pecsenyelétől mentes zsírral légmentesen befedjük. Az így elkészített hús akár fél évet is kibír egy kellően hűvös helységben tárolva, ennek ellenére ma már az konfitált húsokat érdemes a hűtőben tárolni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.